Nemrégiben megnéztem a 2004-es Fűrész című horrort. A szerény véleményem, és egy amatőr elemzés, boncolás alapján elkészítettem ezt a bejegyzést, amelyben mind szóban, mind írásban részletesen kidolgoztam a filmről alkotott egyéni véleményem. Hangsúlyozom: ez a vélemény egyedül az enyém, és nem mástól, máshonnan vettem. Jó szórakozást!

Általánosan horrorként emlegetik, de szerintem a thriller címet érdemli meg jobban. A horror beütés érezhető ugyan, bár nagyon kevés helyen, de ahol jelen van, ott nagyon ütős. Mivel az egésznek nem az a lényege, hogy ráijesszen a nézőkre, inkább az, hogy elgondolkoztassa azokat, erőltetettnek tartom azt mondani rá, hogy horror. Mindenki azt írja az, de szerintem inkább thriller, ugyanis gyilkosságokról, becsavarodott elmékről, és brutalitásról szól.
A film rengeteg sok társadalomkritikát tartalmaz, ugyanis ha odafigyelünk, feltűnik, hogy a gyilkos szembesíteni akarja a bent ragadt áldozatait, hogy milyen is az emberi faj. A gyilkos jót mulathat, miközben nézi a kísérleti patkányait, miközben magukat, vagy épp társaikat csépázzák mindössze azért, hogy kijussanak a halálos csapdából. Egy későbbi részben ezt mondja: "Az áldozataimon hagyott kirakó-seb azt jelzi, hogy hiányzik belőlük egy darab: a túlélési ösztön.". Ez feldolgozva azt jelenti, hogy akik elbuktak a teszten, azok azért vesztek el, mert nem volt meg bennük az élni akarás.
Tartalmilag a film annyi, hogy egy munkamániás férfi, aki már elkezdett távolodni a családjától, egy kórházban dolgozik, amelyben a sors fintoraként a saját páciense egyben a fogva tartója és kínzójai is. Egy másik ember bizonyítékokat gyűjt felőle egy olyan ember parancsára, aki őt gyanúsította a saját páciense gyilkosságaival (na, ezt tessék kibogozni!). Ezt a két embert a gyilkos bezárja egy játék helyszínére, és a szabályokkal együtt ott is hagyja őket.
A film körítése részben nagyon erős, néhol meg gyenge. Zenéből ugyan csak 1-et 2-t hallhatunk, de azok szenzációsak. A látvány is nagyon szép, főleg az emlékjeleneteknél. Azonban a történet, ami a körítés része, ha jól belegondolunk nem az igazi, az egy kicsit gyenge. Emellett néhol túlzásba vitték a dolgok elmesélését, néhol meg túl szájbarágós volt az egész, így volt egy kevés olyan perc, amelyben ennek hatására egy kicsit eluntuk magunkat. De ez csak a tű a szénakazalban. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.